Keletkezés helye, ideje, szerzője és a hitvallási helyzet: Haller Berthold és Kolb Ferenc berni prédikátorok tíz rövid tételből álló hitvallást készítettek az 1528. január 7-26. között tartandó berni tanácskozásra. Kérésükre írásukat barátjuk és harcostársuk, a zürichi reformátor, Zwingli Ulrik átnézte és kiadta német, latin és francia nyelven. Ezt hagyták jóvá a tanácskozáson jelenlévő vezető svájci reformátorok, és a déli német városok képviselői: Konstanzból Ambrosius Blaarer, Strasbourgból Bucer és Capito. Ennek eredményeként nem elég, hogy teljes diadalt aratott a reformáció Bernben, hanem ez a tömören megfogalmazott irat, és annak berni fogadtatása közvetlen hatást gyakorolt St. Gallen, Mühlhausen, Biel és Lindau reformációjára is.

Fordítás:A 10 Berni Tézis (1528) – Németből fordította: Sándor Balázs 2009. 

Szöveg: 

A BERNI TÉZISEK 1528-BÓL

1. A szent keresztyén egyház, melynek egyetlen feje Krisztus, az Isten igéjéből született, amelyben meg is marad, és nem hallgat idegen hangra.
2. A Krisztus egyháza Isten igéjén kívül nem fogad el más törvényt és parancsolatot. Ezért nem köt többé minket semmilyen emberi rendelkezés, amelyet Egyházi Törvénynek neveznek, mintha azok az isteni igén alapulnának és parancsolatok lennének.
3. Krisztus a mi egyetlen bölcsességünk, megigazulásunk, megváltásunk és fizetség az egész világ bűnéért. Ezért más érdem elismerése, amely üdvösséget szerezne, vagy más bűneinkért való elégtételnek az elfogadása – Krisztus megtagadását jelenti. 
4. Az, hogy Krisztus testét és vérét lényegileg és testileg vesszük az eucharisztia kenyerében, a bibliai iratokból nem igazolható.
5. A mise, ahogy azt most gyakorolják, amelyben Krisztust az Atyaistennek az élők és holtak bűnéért feláldozzák, az Írással ellentétes. Ellene van Krisztus legszentebb áldozatának, szenvedésének és halálának, káromlás és a meggyalázás miatti iszonyat Isten előtt.  
6. Mivel egyedül Krisztus halt meg értünk, ezért kell őt úgy segítségül hívni, mint egyetlen közvetítőt és közbenjárót az Atyaisten és mi közöttünk hívők között. Ezért minden más közvetítő és közbenjáró segítségül hívása, amely a jelen életen kívül létezik[1] az Írásból való megalapozottság nélkül alakult ki.
7. Mindeddig semmiféle tisztítótüzet nem találtak az Írásban. Ezért minden halottakért végzett szolgálat, mint holmi vigíliák, halott misék, misealapítványok, az elhunyt lelkéért a hetedik és a harmincadik napon bemutatott istentiszteletek, évfordulók, lámpák és gyertyák és hasonlók hiábavalóak.
8. Képet tiszteletre készíteni Isten Új- és Ószövetségi igéje ellen van. Ezért ott, ahol azok ki vannak téve annak a veszélynek, hogy tiszteljék őket – véget kell annak vetni.
9. A szent házasság az Írásokban semmilyen esetben sem tilos, viszont a paráznaság és a szemérmetlenség kerülése minden esetben parancsolat.
10. Mivel egy nyilvánvaló parázna az Írás szerint valóságosan átok alatt van, ebből következik, hogy szemérmetlensége és paráznasága, annak botránya miatt semmilyen esetben sem károsabb, mint a papságé.

Minden legyen Isten és az Ő szent Igéjének tiszteletére!