a test feltámadását és az örök életet

Apostoli Hitvallás

 

Várjuk a holtak feltámadását és az eljövendő örök életet.

A Konstantinápolyi Egyetemes Zsinat (381) hitvallása

 

Akinek eljövetelekor minden ember feltámad saját testével; és számot adnak majd cselekedeteikről. És akik jót cselekedtek, az örök életre mennek; akik pedig gonoszat, azok örök tűzre.

Pszeudo-Athanasziosz „Quicumque” Hitvallása

 

…testnek feltámadását és az örök életet. Ámen.

Az azután, hogy Auferstehung des Fleisches (a húsnak feltámadása) áll itt a szövegben, megint csak nem helyes németség. Ha ugyanis mi németek a Fleisch (hús) szót halljuk, akkor nem gondolunk másra, mint a húspiacra. Jó németséggel azonban ezt így mondanánk: Auferstehung des Leibes oder des Leichnams, (a testnek, vagy holttestnek feltámadása); ez azonban nem sokat számít; fő, hogy helyesen értelmezzük.

Az a hitágazat ez tehát, amelyik nem bevégzett, hanem folyvást folyó és állandóan megmaradó munkára vonatkozik. A teremtés ugyanis már a régmúltba tartozik, ugyancsak végbement már a megváltás is. A Szentlélek azonban folytatja a munkáját szüntelenül egészen az ítélet napjáig, és erre rendeli a földön az egyházat, amely által szól és cselekszik mindent. Mert hiszen az egész keresztyénséget még nem gyűjtötte össze, sem a bűnbocsánat osztása nem nyert még befejezést. Azért hiszünk Abban, aki az Ige által napról-napra közelebb hoz bennünket, és adja, szaporítja és erősíti a hitet, ugyanazon Ige és a bűnök bocsánata által, hogy végül azután, ha mindezt a munkáját elvégezte rajtunk, mi pedig megmaradunk benne, meghaljunk a világnak és minden boldogtalanságnak. Legvégül pedig teljesen és örökre szentté tegyen bennünket, amit most csak az Ige által várunk hitben.

Luther Márton: Nagy Káté (1529)

 

L. Mondd el azt, ami még hátra van!

Gy. Hiszem a test feltámadását és az örök életet.

L. Miért foglal helyet e cikk a hitvallásban?

Gy. Ez tanít meg arra, hogy a föld ránk nézve nem a boldogság tanyája. S e tudatnak kettős haszna van ránk nézve; mert ebből tanuljuk meg, hogy e világot mintegy idegen országnak tekintsük, szüntelen a távozásra gondoljunk, s ne engedjük, hogy a földi gondok rabul ejtsék lelkünket, s ebből tanuljuk meg azt is, hogy a Krisztusban velünk közölt kegyelem gyümölcse csak azért van szemeink elől elrejtve, hogy lelkünk ne csüggedjen, hanem hűségesen megálljunk addig a napig, amikor minden titok felfedeztetik.

L. Hogyan történik e feltámadás?

Gy. Akik azelőtt halottak voltak, felveszik testüket, ugyanazt, melyben éltek, de testük új tulajdonságot is felvesz, ti. nem árt neki többé halál és rothadás. S azokat, akik még életben lesznek, Isten gyors változással csodásan felébreszti.

L. Közös feltámadás lesz ez kegyesekre és istentelenekre nézve?

Gy. Mindenek egyszerre, de nem egyformán támadnak fel, mert némelyek üdvösségre és boldogságra, mások halálra és rettenetes kínokra támadnak fel.

L. De miért említjük csak az örök életet, a pokolról említést nem tévén?

Gy. Mert itt csak arról teszünk említést, ami a kegyes értelem vigasztalására szolgál; ezért említjük csak azon javakat, melyeket Isten szolgáinak készített. Tehát nem említjük, hogy milyen sors vár a gonoszokra, akikről tudjuk, hogy Isten országától idegenek.

Kálvin János:

A Genfi Egyház Kátéja (1545)

A hit

 

Végül Isten Igéje alapján hisszük, hogy amikor az Úr által kijelölt, ám minden teremtmény előtt ismeretlen nap bekövetkezik és a választottak száma teljessé válik, a mi Urunk Jézus Krisztus nagy dicsőséggel és hatalommal érkezve, testben és látható alakban alászáll a mennyből, hogy élők és holtak ítélőbírója le­gyen, és a régi világot tűznek lángjával felperzselve megtisztítsa. Akkor pedig arkangyal szózatával és is­teni harsonával egybegyűjt mindenkit, férfiakat, nő­ket és gyerekeket egyaránt, ahányan csak a világ kez­detétől fogva annak végezetéig éltek, s ezek megje­lennek e bíró színe előtt. Azok, akik korábban meg­haltak, feltámadnak a sírból, és lelkük földi testükkel egyesül és összekapcsolódik. Azok pedig, akik akkor életben lesznek, nem halnak meg, mint a többiek, hanem egy szempillantás alatt átalakulnak a romlandóságból a romolhatatlanságba. Felnyílnak a könyvek (vagyis kinek-kinek a lelkiismerete), és a halottak megítéltetnek, ebben a világban elkövetett jó vagy rossz cselekedeteik szerint. Minden hivalkodó beszé­dért, amit beszéltek, számot adnak majd (ezt most a világ játéknak és tréfának veszi), az emberek el6tt minden addig elrejtett dolog es minden k6pmutatas lathat6vd lesz. Ezért méltán rettenetes és félelmetes ennek az ítéletnek a felidézése az istentelenek és a bűnösök előtt; ám fölöttébb kívánatos és mérhetetlen vigasztalására van az igazaknak és a választottaknak, hiszen akkor végleg beteljesedik megváltásuk, és elveszik addig elhordozott fáradozásuk és szenve­désük jutalmát. Ártatlanságuk mindenki előtt nyilvánvalóvá válik, és szemtanúi lesznek a rettenetes büntetésnek, amellyel Isten a gonoszokat sújtja, akik e földön kegyetlenül gyötörték, szorongatták és kínoz­ták őket. A gonoszok ellen önnön lelkiismeretük tesz majd bizonyságot, s halhatatlanná válnak ugyan, de oly módon, hogy az ördög és angyalai által készített tűzben fognak gyötrődni. Ezzel szemben a hívők és a választottak fejét a dicsőség és tisztelet koronája övezi, és Isten Fia vallást tesz róluk az Atya és a választott angyalok színe előtt, és letörli az Úr Isten a könny­hullatást minden orczáról, és ügyük, melyet ma sok bíró és világi hatóság mint eretnek és istentelen ügy­et elítél, akkor majd mint Isten Fiának az ügye válik ismertté. És ingyen jutalomként Isten őket olyan nagy dicsőségbe helyezi, amekkorát embernek szíve fel nem foghat. Ezt a nagy napot pedig a legnagyobb vágyakozással várjuk, hogy Isten Krisztus Urunkban tett ígéreteit teljesen élvezhessük. Ámen.

Belga Hitvallás (1561)

37. cikkely: Az utolsó ítélet, a test feltámadása és az örök élet

 

Elítélendőek azok is, akik azt feltételezik, hogy mindenkit az a törvény vagy felekezet ment meg, amiben ő hisz, ahogy ő annak a törvénynek és természetnek fénye szerint szervezi meg az ő életét. A Szentírásban azt találjuk, hogy csak Jézus Krisztus nevében van az emberek szabadulása.

Az Anglikán Egyház 39 Cikkelye (1562):

18. Arról, hogy egyedül a Krisztus nevében van örök üdvösségünk

 

 

- Mit használ nekünk Krisztus feltámadása?

- Először: feltámadásával legyőzte a halált, hogy minket részesíthessen abban az igazságban (megigazulásban), amelyet nekünk halálával szerzett; másodszor: az Ő ereje most minket is új életre támaszt fel; harmadszor: Krisztus feltámadása a mi dicsőséges feltámadásunknak bizonyos záloga számunkra.

Heidelbergi Káté (1563): 45. Kérdés – felelet

 

- Micsoda vigasztalásod van a test feltámadásából?

- Az, hogy nemcsak lelkem megy az élet után azonnal az ő fejéhez, Krisztushoz, de testem is Krisztus ereje által feltámasztatván lelkemmel ismét egyesül és Krisztus dicsőséges testéhez hasonlóvá lesz.

Heidelbergi Káté (1563): 57. Kérdés – felelet

 

- Micsoda vigasztalásod van az örök életről szóló hittételből?

- Az, hogy miután már most is érzem szívemben az örök boldogság kezdetét, e halandó élet után tökéletes üdvösségben lesz részem, amilyent szem nem látott, fül nem hallott, sem ember szíve soha meg nem gondolt, hogy abban Istent mindörökké magasztaljam.

Heidelbergi Káté (1563): 58. Kérdés – felelet

 

- Mi hasznát veszed, ha mindezeket hiszed?

- Azt, hogy Isten előtt Krisztusban megigazulok és az örök életnek örököse vagyok.

Heidelbergi Káté (1563): 59. Kérdés – felelet

 

 

(A holttesteket el kell temetni.) A Szentírás azt parancsolja, hogy a hívek testét mint a Szentlélek templomát, amelyről helyesen hisszük, hogy fel fog támadni az utolsó napon, tisztességesen és babonaság nélkül át kell adni az anyaföldnek, sőt azokról, akik az Úrban szentül elaludtak, tisztességesen meg kell emlékezni és a hátramaradottak, vagyis özvegyeik és árváik iránt minden kegyeletes kötelességet teljesíteni kell. A holtak körül való másnemű gondoskodásról nem tanítunk. Tehát nagyon elítéljük a cinikusokat, akik a holttestekkel nem törődnek, vagy pedig a lehető leghanyagabbul és a legkisebb tisztelet nélkül hányják őket a földbe, soha egy jó szót nem ejtenek róluk és a hátramaradottakkal a legkevésbé sem törődnek. (A halottakról való gondoskodás.) Elítéljük viszont azokat is, akik igen szertelenül és fonákul buzgólkodnak a halottak körül, akik pogányok módjára siratják halottaikat (a mérsékelt gyászt, melyet az apostol 1Thess 4-ben megenged, nem gáncsoljuk, mert természetellenesnek tartjuk azt, ha valaki semmi fájdalmat nem érez) és a halottakért áldoznak és pénzért bizonyos imádságokat mormolnak. Ilyenféle szolgálataikkal akarják kiszabadítani övéiket azokból a gyötrelmekből, melyekbe a halál révén jutottak és úgy vélik, hogy efféle kántálásokkal ki is lehet őket onnan szabadítani. (A testből elköltöző lélek állapota.) Hisszük ugyanis, hogy a hívők a testi halálból egyenesen Krisztushoz költöznek és ezért egyáltalában nem szorulnak rá az élők közbenjárására, a halottakért való könyörgéseire, egyszóval azoknak bárminemű szolgálatára. Hisszük továbbá azt is, hogy a hitetlenek egyenesen a pokolba vettetnek, ahonnan az élőknek semmiféle buzgólkodása sem nyitja meg az istentelenek számára a szabadulás útját.

II. Helvét Hitvallás (1566): XXVI. fejezet:

A hívők eltemetése és a holtak körül való gondoskodás,

 a purgatórium és a szellemek megjelenése.

 

Az örökkévalóság is különféleképpen értelmezhető. Először az Istenre vonatkozóan, valahányszor az Istennek, Atyának, Fiúnak és Szentléleknek tulajdonítják, jelent kezdet, vég és változás nélküli örökkévalóságot: Te Jehova örökkévalóságban lakozol. Te Jehova Isten vagy örökké. (Ézs 9; 57) Másodszor használják a Krisztus Fiúi leírására és végtelen természetének, erejének és hatalmának vagy születésének kifejezésére, mint Péld 8; Bölcs 7-9; Ez 24. Öröktől fogva mindenek előtt teremtett engem. Mik 5. Az ő kijövetele öröktől fogva, örök időktől fogva van. Ézs 9. Krisztus az Isten Fia, erős Isten, örökkévalóság Atyja. Azaz, szerzője az örök szövetségnek és testamentumnak, üdvnek, igazságnak, és oka az örökéletnek. Zsid 1; 9; 13. A szövetség angyala, a Krisztusban megerősített testamentum. Az örök testamentum a Krisztus vérével megpecsételtetett. Örök eredményt, üdvöt, életet, testamentumot vagy örök szövetséget tulajdonít az Isten Fiának, az Atyától adatott egyszülöttnek, a végtelennek és örökkévalónak. Amilyen az eredmény, olyan az ok. De a Krisztustól eredő váltság, üdv, testamentum, örökkévaló; tehát a Fiú örökkévalóság Atyja, azaz örökkévaló, végtelen Isten mint az Atyja. Ézs 9. Harmadszor mondatik a folytonos időről, azaz arról a keretről, amelyben a világ teremtetett; a napokról, amelyeken a világ alkottatott. Ezért mondatik: Elválasztott minket örök időknek előtte, azaz a teremtés két napja előtt, a teremtés előtt, öröktől fogva elválasztott. Ef 1; 2; 3; 5; 2Tim 1-3. Negyedszer mondatik a kegyesek végtelen üdvéről és a gonoszok kárhozatáról. Amelyeknek noha a választottakban és harag edényeiben kezdete van, mindazáltal már a váltságnak és kárhozatnak vége nem lesz.

Méliusz Juhász Péter: Csengeri Hitvallás (1570) Az örökkévalóságról

 

Ez élet után Isten gyermekeinek lelkét a menny fogadja be, ahol kimondhatatlan vigasztalásban van részük. A gonosz lelke pedig a pokolra vettetik, ahol vég nélküli kínokat szenvednek.

Minden szentírásbeli alapot nélkülöző, sőt az Írással ellenkező hiábavaló koholmányok a római egyháznak azon tanításai, melyek az atyák és gyermekek tornácáról (limbus patrum limbus puerorum), purgatóriumról, holtakért való könyörgésről, búcsúkról, ereklyék és képek imádásáról, valamint a szentek segítségül hívásáról szólnak.

Ír Hitvallás (1615) Az emberek lelkének állapota ez életből való eltávozásuk után, valamint a feltámadás és az utolsó ítélet (101-102)

 

- Milyen előnyökben részesülnek Krisztustól a hívők a feltámadáskor?

- A feltámadáskor Isten a hívőket dicsőségben feltámasztja, és az ítélet napján őket nyilvánosan elismeri és felmenti. Tökéletes áldásban részesülnek azáltal, hogy az örökkévalóságban gyönyörködhetnek Isten teljességében. (1Kor 15,43; Mt 10,32; 1Jn 3,2; 1Thesz 4,17)

Westminsteri Kiskáté (1646) 38. Kérdés – felelet

 

1. A halál után az ember teste bomlásnak indul és visszatér a porba, de lelke, mely nem hal meg, sem nem alszik el, mert létében halhatatlan, azonnal visszatér Istenhez, aki adta. Ott, az igazak lelkét Isten tökéletessé teszi a szentségben, és befogadást nyernek a legmagasabb mennybe, ahol világosságban és dicsőségben szemlélhetik Isten arcát, várva testük teljes megváltását. A gonoszok lelke a pokolra vettetik és ott is marad gyötrődésben és teljes sötétségben fenntartva az ítélet nagy napjára. A Biblia nem ismer más helyet ezen a kettőn kívül, ahol a testtől elválasztott lelkek lennének.

2. Az utolsó napon azok, akik élnek, nem fognak meghalni, hanem elváltoznak. A halottak feltámadnak saját testükkel, és nem másik testtel, jóllehet ez minőségében különbözik az előzőtől, és egyesülnek saját lelkükkel örökre.

3. Krisztus ereje által a hamis emberek teste gyalázatra, az Ő Lelke által pedig az igazak teste dicsőségre támad fel, és Krisztus az Ő dicsőséges testéhez teszi hasonlóvá azokat.

Westminsteri Hitvallás (1647): 32. fejezet:

Az ember halál utáni állapotáról és a halottak feltámadásáról

 

- Üdvözülhetnek-e a természet világossága szerint élve azok, akik soha nem hallották az evangéliumot, és ezért nem ismerik Jézus Krisztust, és nem hisznek benne?

- Azok, akik soha nem hallották az evangéliumot, és ezért nem ismerik Jézus Krisztust, és nem hisznek benne, nem üdvözülhetnek, még akkor sem, ha figyelmesen rendezik életüket a természet világossága és az általuk gyakorolt vallás törvényei szerint. Mert nincsen üdvösség senki másban, hanem egyedül Krisztusban, aki csak az ő testének, az egyháznak a Megváltója.

 Westminsteri Nagykáté (1648) 60. Kérdés – Felelet

 

- Mindenki üdvözül, aki hallja az evangéliumot, és az egyházban él?

- Nem mindenki üdvözül, aki hallja az evangéliumot, és a látható egyházban él, hanem csakis az, aki a láthatatlan egyház valódi tagja.

 Westminsteri Nagykáté (1648) 61. Kérdés – Felelet

 

- Mit kell hinnünk a feltámadást illetően?

- Azt kell hinnünk, hogy az utolsó napon feltámadnak a halottak, mind az igazak, mind a hamisak. Akkor azok, akik élnek, egy pillanat alatt elváltoznak. A holtak ugyanazon teste pedig, amely a sírban feküdt, lelkükkel ismét mindörökre egyesülve feltámad Krisztus ereje által. Az igazak teste, Krisztus Lelke által, és az ő, mint fejük, feltámadásának érdeméért, feltámasztatik erővel, lelki testté, romolhatatlanságban és Krisztus dicsőséges testéhez hasonlóvá. A gonoszok teste pedig gyalázatban támad fel általa, mint megsértett bíró által.

 Westminsteri Nagykáté (1648) 87. Kérdés – Felelet

 

- Mi fog következni közvetlen a feltámadás után?

- Közvetlen a feltámadás után következik az angyalok és emberek általános és végső ítélete, melynek napját és óráját egy ember sem ismeri, hogy mindenki vigyázzon és imádkozzon, és legyen készen az Úr eljövetelére.

 Westminsteri Nagykáté (1648) 88. Kérdés – Felelet