Hisszük, hogy akik természet szerint a bűn alávetettjei vagyunk, e hit által helyreállíttatunk az új életben. Mert hit által vesszük a szent és istenfélő élethez való kegyelmet, valamint az evangélium ígéretét, tudniillik hogy Isten a maga Szentlelkét közli velünk. Ily módon a hit nemcsak hogy nem hűti le a jó és szent élet iránti buzgalmunkat, hanem azt egye­nesen fölkelti és megerősíti bennünk, és szükség­képpen jó cselekedeteket eredményez. Egyébként pedig: noha Isten üdvösségünk teljessége érdekében újjászül és helyreállít, hogy képesek legyünk a jó cselekvésére, mindazáltal megvalljuk, hogy Szentlelke vezetésével véghezvitt jó cselekedeteink nem tehetnek minket igazakká őelőtte, vagy nem érde­melhetjük ki ezekkel azt, hogy Isten minket gyer­mekeinek tekintsen, mert mi mindannyiszor két­ségek és nyugtalanság közepette hányódnánk, valahányszor lelkiismeretünk nem arra az áldozatra támaszkodna, mellyel Jézus Krisztus minket felmentett.

5Móz 30,6; Zsolt 6,2; Tit 3,5; Lk 17,10; Jn 3,5; Róm 3,19-20; 4,3-5; 5,1.2; 6,17-20; Gal 5,6. 22; Kol 2,13; 3,10; Jak 2,17. 26; 1Pt 1,3; 2Pt 1,5-8; 1Jn 2,3-4.

La Rochelle-i Hitvallás (Confessio Gallicana 1559) (22.)

Hisszük tehát, hogy senki sem vonulhat vissza önmagával megelégedve, hanem együttesen kell megőrizni és fönntartani az egyház egységét, saját magát ki-ki a közös szabályoknak és a Jézus Krisztus igájának alávetve, mégpedig bármely helyen, ahol Isten megalapítja az egyház igaz rendjét, még akkor is, ha a hatóságok és azok rendeletei ezzel ellen­keznének; és bárki, aki nem ehhez tartja magát, vagy aki elkülönül, Isten parancsával szegül szembe.

Zsolt 5,8; 22,23; 42,5; Ef 4,12; Zsid 2,12; ApCse14,17. 19-20; Zsid 10,25.

La Rochelle-i Hitvallás (Confessio Gallicana 1559) (26.)

- Mit használ nekünk Krisztus feltámadása?

- Először: feltámadásával legyőzte a halált, hogy minket részesíthessen abban az igazságban (megigazulásban), amelyet nekünk halálával szerzett; másodszor: az Ő ereje most minket is új életre támaszt fel; harmadszor: Krisztus feltámadása a mi dicsőséges feltámadásunknak bizonyos záloga számunkra.

Heidelbergi Káté (1563): 45. Kérdés – felelet

Isten iránti kötelességünk az, hogy benne higgyünk, Őt féljük, hogy szeressük Őt teljes szívünkből, teljes elménkből, teljes lelkünkből és minden erőnkkel; hogy Őt imádjuk, és neki adjunk hálát; hogy vessük belé teljes bizalmunkat, hívjuk Őt segítségül, tiszteljük az Ő szent nevét és Igéjét, és hogy életünk minden napján Őt szolgáljuk igazán.

Ír Hitvallás (1615) Isten szolgálata (46)

- Melyek azok az előnyök, amelyek ebben az életben a megigazulással, az örökbefogadással és a megszentelődéssel járnak, illetve belőlük fakadnak?

- Azok az előnyök, amelyek ebben az életben a megigazulással, örökbefogadással és megszentelődéssel járnak vagy belőlük fakadnak, az Isten szeretete felől való bizonyosság, a lelkiismeret békéje, a Szentlélekben való öröm, a kegyelem növekedése és az abban mindvégig való állhatatosság.  (Róm 5,1-2.5; Péld 4,18; 1Jn 5,13)

Westminsteri Kiskáté (1646) 36. Kérdés – felelet