1.

 A Fiú személye 

c. A testetöltés

 

Értünk, emberekért és a mi üdvösségünkért alászállott, testet öltött és emberré lett.

A Niceai Egyetemes Zsinat (325) hitvallása

 

Értünk, emberekért és a mi üdvösségünkért leszállt a mennyből és megtestesült a Szentlélektől és szűz Máriából, és emberré lett.

A Konstantinápolyi Egyetemes Zsinat (381) hitvallása

 

Istenségére nézve öröktől fogva az Atyától, emberi létére nézve pedig az utolsó időkben érettünk és üdvösségünkért szűz Máriától született. Istenségére nézve egylényegű az Atyával és emberi létére nézve egylényegű velünk; mivel a két természet egyesült; ezért az egy Krisztust, egy Fiút, egy Urat valljuk.

Az Efézusi Egyetemes Zsinat (431) után elfogadott Egységformula (433)

 

egy és ugyanazon Fiúnak valljuk a mi Urunk Jézus Krisztust, Őt, aki tökéletes istenségében, és ugyanő tökéletes ember voltában; Őt, aki valóságos Isten és valóságos ember, értelmes lélekből és testből való; istensége szerint az Atyával egylényegű, embersége szerint, ugyanő egylényegű velünk, mindenben hasonló hozzánk kivéve a bűnt. Istensége szerint az Atyától született az idők előtt, ugyanő embersége szerint értünk és a mi üdvösségünkért az istenszülő szűz Máriától született a végső napokban.

Egy és ugyanazon Krisztust, az egyszülött Fiút, Urat, aki két természetben összekeverhetetlenül, változhatatlanul, megoszthatatlanul és szétválaszthatatlanul vált megismerhetővé.

A Khalkédóni Egyetemes Zsinat (451) hitvallása

 

De szükséges az örök üdvösségre, hogy a mi Urunk Jézus Krisztus megtestesülését is hűségesen higgye. Az az igaz hit, hogy higgyük és valljuk, a mi Urunk Jézus Krisztus, Isten Fia… Isten, aki az Atya lényegéből örök idők előtt született; és ember, aki anyja lényegéből az időben született. Tökéletes Isten, tökéletes ember, aki értelmes lélekből és emberi testből áll.

Pszeudo-Athanasziosz „Quicumque” Hitvallása

 

Hisszük és szilárdan valljuk, hogy Krisztus az arra rendelt időben, Isten ígérete szerint, az Atyától nekünk adatott (Mt 1,20-21, Lk 2,10), és Isten örök Igéje testté lett (Jn 1,14; Fil 2,6-7). …

Bázeli Hitvallás (1534): 4. Krisztusról, aki igaz Isten és igaz ember

 

Hogy: Jézus Krisztus, a mi Istenünk és Urunk, a mi bűneink miatt halt meg és a mi igazságunkért támasztatott fel. (Róm 4,25) És egyedül ő Istennek ama báránya, aki elvette a világ bűnét. (Jn 1,29). És az Isten mindnyájunknak bűnét reá rakta. (Ézs 53,6). Szintúgy: mindnyájan vétkeztek és ingyen igazulnak meg kegyelemből a Jézus Krisztus vérében való váltság által. (Róm 3,23k).

Minthogy hát ezt így kell hinnünk és az üdvösséget másként, semmiféle cselekedet, törvény avagy érdem által egyáltalán meg nem szerezhetjük, nyilvánvaló és kétségtelen dolog, hogy minket egyedül az ily hit igazíthat meg, amint a Róm. 3,28-ban Pál mondja: Azt tartjuk, hogy az ember megigazíttatik a törvény cselekedetei nélkül a hit által. Hasonlóképpen: Hogy egyes-egyedül Ő igaz és megigazítója a Jézus hitéből valónak. (Róm 3,26)

E cikkektől éppenséggel nem tágíthatunk, itt nem engedhetünk, ha ég és föld összeomlik is mindazzal együtt, aminek maradása nincsen. Mert nem adatott más név az embereknek, ami által üdvözülhetnének, mondja Péter az ApCsel. 4,12-ben. És mi az ő sebei által gyógyultunk meg. (Ézs 53,5).

E cikken alapszik mindaz, amit mi a pápa, az ördög és az egész világ ellenében tanítunk és állunk. Azért erről bizonyosaknak kell lennünk és nem szabad kételkednünk; különben vége mindennek, s győz és uralkodik a pápa, az ördög és minden ellenségünk.

Luther Márton: Shmalkaldeni cikkek (1537)

II. RÉSZ: A Jézus Krisztus hivatalára és művére, vagyis
a mi váltságunkra vonatkozó cikkekről

Első főcikk: Krisztus áldozatáról

 

Ez az Úr Krisztus, az igaz élő Isten Fia, a szeplőtelen szűz Máriából a Szentlélek

Isten közreműködésével felvette a testet, amely az Istenséggel való egyesülés által megszentelődött, s a mi testünkhöz mindenben hasonló – kivéve a bűnt, mert ennek tiszta, szeplőtelen áldozatnak kellett lennie. Halálra adatott értünk, hogy minden bűnért megfizessen, megkegyelmezzen, és attól megtisztítson. …

I. Helvét Hitvallás (1536): 11. Az Úr Krisztusról, és arról, amit általa nyertünk

 

L. Mire tanít az, ami eztán következik?

Gy. Azt mutatja, hogyan kente fel az Atya a Fiút szabadítónkká, hogy tudniillik a Fiú testet vőn magára, s mindent elvégzett, ami üdvösségünkre szükséges volt, úgy, amint az apostoli hitformában el van mondva.

Kálvin János:

A Genfi Egyház Kátéja (1545)

A hit

 

Hisszük, hogy Jézus Krisztus, aki az Atya bölcsessége és örökkévaló Fia, magára öltötte a mi tes­tünket avégre, hogy Isten és ember legyen egy sze­mélyben, sőt hozzánk hasonló, testében-lelkében érző ember, noha mentes volt minden bűntől. Embervoltát tekintve pedig hisszük, hogy Ábrahám és Dávid igaz magva ő, jóllehet a Szentlélek titkos erejéből fogan­tatott. Megvetünk e dologban minden tévtanítást, melyek a korábbi időkben megzavarták az egyházat, közelebbről pedig Servet ördögi képzelgéseit, me­lyekkel az Úr Jézusnak valami fantasztikus istenséget tulajdonit, minthogy őt minden dolog elvének és ősmintájának tartja, személyes illetve jelképes értelemben nevezi őt Isten Fiának, végül pedig három teremtetlen elemből kovácsol neki testet, összevegyítve és lerombolva ily módon mindkét természetet.

Jn 1,14; Fil 2, 6-7; Zsid 2,17; 2Kor 5,21; ApCsel 13,23; Róm 1,3; 8,3; 9,5; Zsid 2,14-15; 4,15; Lk 1,28. 31. 35; 2,11; Mt 1,18.

La Rochelle-i Hitvallás (Confessio Gallicana 1559) (14.)

 

Amikor eljött az idő teljessége, Isten elküldte ebbe a világba az ő Fiat, örök bölcsességét, dicsőségének teljességét, aki a Szentlélek munkája által egy asszony­nak, azaz szűznek testéből emberi természetet vett fel. Így született meg Dávid igaz magva, Isten nagyságos tanácsának angyala, maga a megígért Messiás; elis­merjük és valljuk, hogy ő az Immánuel, igaz Isten és igaz ember, egyetlen személyben egyesült két tökéletes természet. Ezen hitvallásunkkal elítéljük Ári­usznak, Markionnak, Eutükhésznek, Nesztoriosznak és a hozzájuk hasonlóknak átkozott és ragályos eretnekségét, akik vagy az ő örökkévaló istenségét, vagy emberi természetének igazi voltát tagadják, keverik össze, vagy választják el egymástól.

Skót Hitvallás (1560) 6. cikkely: Jézus Krisztus testté létele

 

Valljuk, hogy Isten beteljesítette az ősatyáknak a szent próféták szava által adott ígéretét, azzal, hogy a ren­delt időben elküldte a világra tulajdon egyszülött és örökkévaló Fiat, aki szolgai formát vett föl, emberekhez hasonlóvá lett, valóságos emberi természetet öltött magára, annak minden gyarlóságával együtt, kivéve a bűnt. A boldogságos Szűz Mária méhében fogant, Szentlélek erejétől nem pedig férfiúnak indulatából. Sőt, nemcsak az emberi természetet, mintegy a testet öltötte magára, hanem a valóságos emberi lelket is, hogy teljesen emberré legyen, és mert a lélek éppúgy megromlott, mint a test, szükség volt mindkettőt magára vennie, hogy mindkettőt együtt üdvözítse. Ezért az anabaptisták eretnekségével szemben, akik tagad­ják, hogy Krisztus anyjától emberi testet vett fel, vall­juk, hogy Krisztus ugyanazon testnek és vérnek lett részese, mint a gyermekek, test szerint Dávid ágyékának gyümölcse, test szerint lett Dávid magvából; Szűz Mária méhének gyümölcse, asszonytó1 lett, Dávidnak sarja, vesszőszál Isai törzsökéből, Júdából tá­madott, az atyák ... közül való Ábrahám magvából, ha már Ábrahám magvát vette fel, testvéreihez min­denben hasonlatossá lett, kivéve a bűnt, és így valóban ő a mi Immánuelünk, ami azt jelenti: Velünk az Isten.

Belga Hitvallás (1561) 18. cikkely Isten Fiának testté létele

 

- Miért kell valóságos és igaz embernek lennie?

- Azért, mert Isten igazsága azt kívánja, hogy ugyanaz az emberi természet tegyen eleget a bűnért, mely a bűnt elkövette; már pedig aki maga bűnös, másokért eleget nem tehet.

Heidelbergi Káté (1563): 16. Kérdés – felelet

 

- Miért kell egyszersmind valóságos Istennek is lennie?

- Azért, hogy Isten-voltának hatalmával Isten haragjának súlyát az ő ember voltában elhordozhassa és számunkra az igazságot (megigazulást) s az életet megszerezhesse és visszaadhassa.

Heidelbergi Káté (1563): 17. Kérdés – felelet

 

- Kicsoda az a közbenjáró, aki valóságos Isten és egyszersmind valóságos, igaz ember is?

- A mi Urunk Jézus Krisztus, aki a mi tökéletes váltságunkra és igazságunkra (megigazulásunkra) adatott nekünk.

Heidelbergi Káté (1563): 18. Kérdés – felelet

 

- Mit tesz az, hogy „fogantaték Szentlélektől, születék szűz Máriától”?

- Azt, hogy Isten örök Fia, aki igaz és örök Isten és az marad, Szűz Máriának testéből és véréből a Szentlélek munkája által valóságos emberi természetet öltött magára avégett, hogy Dávidnak valóságos magva is legyen, aki atyafiaihoz mindenben hasonlatos, kivéve a bűnt.

Heidelbergi Káté (1563): 35. Kérdés –felelet

 

- Hogyan vált Krisztus, Isten Fia, emberré?

- Krisztus, Isten Fia, emberré lett, magára véve egy valódi testet és egy értelmes lelket, a Szentlélek ereje által fogantatott a szűz Mária méhében, tőle született, de bűn nélkül való volt. (Zsid 2,14; Mt 26,38; Lk 1,31.35; Zsid 7,26)

Westminsteri Kiskáté (1646) 22. Kérdés – felelet

 

- Hogyan vált Krisztus, Isten Fia, emberré?

- Krisztus, Isten Fia, emberré lett, magára véve egy valódi testet, és egy értelmes lelket, a Szentlélek ereje által, szűz Mária méhében, az ő lényegéből fogantatott, tőle született, de bűn nélkül való volt.

 Westminsteri Nagykáté (1648) 37. Kérdés – Felelet