L. (Isten) Igaz tisztelésének mi a módja?

Gy. Ha benne van minden bizodalmunk; ha Őt egész életünkben tisztelni kívánjuk, akarata teljesítésével; ha hozzá imádkozunk mindannyiszor, mikor baj üldöz; ha nála keresünk üdvösséget és minden kérhető jót; ha végül úgy szívvel, mint szájjal, minden jó egyedülvaló szerzőjének Őt tartjuk.

L. De hogy rendben haladjunk s mindent megmagyarázzunk, mondd meg, felosztásodban melyik az első pont?

Gy. Hogy Istenbe helyezzük minden bizodalmunkat.

L. Hogyan történhetik ez?

Gy. Ha Őt mindenhatónak és tökéletes jóságúnak ismerjük.

L. Elég ez?

Gy. Nem.

L. Miért?

Gy. Mivel méltatlanok vagyunk, hogy a mi megszabadításunkkal mutassa meg hatalmát, s hogy üdvözítésünkben mutassa meg jóságát.

L. Tehát mire van még szükségünk?

Gy. Biztosaknak kell lennünk afelől, hogy ő szeret, hogy Atyánk, és üdvösségünk szerzője óhajt lenni.

Kálvin János:

A Genfi Egyház Kátéja (1545)

A hit

Állhatatosan hisszük, hogy az embernek az engedelmességből való félelmetes és szörnyű bukása után, Isten újra megkereste Ádámot, nevén szólította, meg­feddette, bűnét leleplezte, végül azt az örvendetes ígéretet tette, hogy az asszony magva a kígyó fejére tapos, azaz lerombolja az ördög munkait. Amint ez az ígéret meg-megismételve egyre világosabba lett, a hívők egyre növekvő örömmel tették magukévá és hitték el állhatatosan: Ádámtól Noéig, Noétól Ábrahámig, Ábrahámtól Dávidig, és így tovább, Jézus Krisztus testté lételéig. Ők (a törvény alatt élt atyák) mindnyájan látták a Krisztus boldog napját, és örven­deztek annak.

Skót Hitvallás (1560) 4. cikkely: Az ígéret kijelentése

- A gondviselés milyen különleges cselekedetét mutatta Isten az ember felé a teremtésben?

- Amikor Isten megteremtette az embert, akkor az élet szövetségére lépett vele, a tökéletes engedelmesség feltételével. Isten megtiltotta neki, hogy egyék a jó és a rossz tudásának fájáról, mert ha megteszi, meghal. (Gal 3,12; 1Móz 2,17)

Westminsteri Kiskáté (1646) 12. Kérdés – felelet

1. Az értelmes teremtmények engedelmességgel tartoznak Istennek, mint Teremtőjüknek. De Isten és az ő teremtményei közötti nagy távolság miatt Isten önkéntes leereszkedésére van szükség, amelyet a szövetség formájában fejez ki, ahhoz, hogy a teremtmények az Istenben való örömöt áldásként vagy jutalomként tapasztalhassák meg.

2. Az első szövetség, amelyet Isten az emberrel kötött, cselekedeti szövetség volt, melyben a tökéletes és személyes engedelmesség feltétele mellett Isten életet ígért Ádámnak és őbenne az ő utódainak.

3. Az ember bukása által képtelenné tette magát, hogy ezáltal a szövetség által életet nyerjen, ezért úgy volt kedves az Úrnak, hogy egy második szövetséget kössön, amelyet általában kegyelmi szövetségnek neveznek. Isten ebben ingyen felajánlja az életet és üdvösséget Jézus Krisztus által a bűnösöknek, és a belé vetett hitet várja el, hogy üdvözülhessenek; és a Szentlelket ígéri az örök életre rendelteknek, hogy hajlandóvá és képesekké tegye őket a hitre.

4. A Szentírás gyakran mutatja be úgy e kegyelmi szövetséget mint testamentumot, utalva a végrendelkező, Jézus Krisztus halálára és az örökkévaló örökségre, mely minden tőle nyert ajándékunkat magába foglalja.

5. A törvény ideje alatt e szövetséget másként alkalmazták, mint később az evangélium ideje alatt. A törvény alatt ígéretek, próféciák, áldozatok, körülmetélkedés, páskabárány és más jelképek jelenítették meg e szövetséget a zsidóknak adott rendeletek szerint, amelyek mind az eljövendő Krisztus árnyékai voltak. Ezek abban az időben a Lélek munkája által elegendőek és hatékonyak voltak, hogy a választottaknak a megígért Messiásba vetett hitet megtanítsák és megszilárdítsák, aki által ők bűneik teljes bocsánatát és az örök üdvösséget nyerték. A szövetség ezen időszakát nevezik Ótestamentumnak.

6. Az evangélium alatt Krisztus, mint valóság jelentetett ki; a szövetség alkalmazásának eszközei pedig az Ige hirdetése, a keresztség és az Úrvacsora sákramentumának kiszolgáltatása. Bár számbelileg kevesebb ilyen eszköz van, és ezek egyszerűebbek, kevésbé látványosak, általuk a szövetség mégis teljesebben, világosabban és nagyobb lelki hatékonysággal tárul minden nemzet (zsidók és pogányok) elé. Ezt nevezzük Újszövetségnek. Nincs két, lényegét tekintve különböző kegyelmi szövetség, hanem csak egy és ugyanaz különböző rendelkezések szerint.

Westminsteri Hitvallás (1647): 7. Fejezet: Isten szövetségéről az emberrel

- Hagyja-e Isten, hogy az egész emberiség elvesszen a bűn és nyomorúság állapotában?

- Isten nem hagyja, hogy minden ember elvesszen a bűn és nyomorúság állapotában, amelybe az első szövetség, az úgynevezett cselekedeti szövetség megszegésével került, hanem szeretetéből és irgalmából megszabadítja választottait belőle, és az üdvösség állapotába juttatja őket a második szövetség által, amelyet általában kegyelmi szövetségnek neveznek.

 Westminsteri Nagykáté (1648) 30. Kérdés – Felelet

- Kivel kötött Isten kegyelmi szövetséget?

- Isten Krisztussal, mint a második Ádámmal kötött kegyelmi szövetséget, és benne minden választottal, mint az ő magjával [utódaival].

 Westminsteri Nagykáté (1648) 31. Kérdés – Felelet

- Hogyan nyilvánul meg Isten kegyelme a második szövetségben?

- Isten kegyelme úgy nyilvánul meg a második szövetségben, hogy szabadon felajánl egy Közbenjárót a bűnösöknek, és általa életet és üdvösséget. A hitet kívánja meg tőlük feltételként, hogy hasznossá tegye őt számukra, megígéri és megadja az ő Szentlelkét minden választottjának, hogy kimunkálja bennük ezt a hitet, és minden más üdvözítő kegyelmet, valamint hogy képesekké tegye őket a szent engedelmességre, amely hitük igazságának és Isten iránti hálájuknak a bizonyítéka, és az elrendelt üdvösségre vezető út.

 Westminsteri Nagykáté (1648) 32. Kérdés – Felelet

- Mindig ugyanazon módon alkalmazták a kegyelmi szövetséget?

- A kegyelmi szövetséget nem mindig ugyanazon a módon alkalmazták, másképp alkalmazták az Ószövetség alatt, mint az Újszövetség idején.

 Westminsteri Nagykáté (1648) 33. Kérdés – Felelet

- Hogyan alkalmazták a kegyelmi szövetséget az Ószövetség idején?

- A kegyelmi szövetséget az Ószövetség alatt ígéretek, próféciák, áldozatok, a körülmetélés, a páskabárány és más jelképek és rendelések által alkalmazták, amelyek mind az eljövendő Krisztust ábrázolták ki, és amelyek abban az időben elegendőek voltak arra, hogy felépítsék a választottakat a megígért Messiásba vetett hitben, aki által teljes bűnbocsánatot és örök üdvösséget nyertek.

 Westminsteri Nagykáté (1648) 34. Kérdés – Felelet

- Hogyan alkalmazzák a kegyelmi szövetséget az Újszövetség idején?

- Az Újszövetség alatt, amikor Krisztus, a lényeg, nyilvánvalóvá lett, ugyanazt a kegyelmi szövetséget az Ige prédikálásában, a keresztség és az úrvacsora sákramentumának kiszolgáltatásában kellett és kell alkalmazni. Ezekben a kegyelem és üdvösség még teljesebben, nyilvánvalóbban és hatékonyabban tárul fel, minden nemzet számára.

Westminsteri Nagykáté (1648) 35. Kérdés – Felelet

- Ki a kegyelmi szövetség Közbenjárója?

- A kegyelmi szövetség egyetlen Közbenjárója az Úr Jézus Krisztus, aki – Isten örökkévaló Fiaként egylényegű és egyenlő az Atyával – az idők teljességekor emberré lett, és így egy személyben, de két teljes, megkülönböztethető természetben Isten és ember volt, és továbbra is az marad mindörökké.

 Westminsteri Nagykáté (1648) 36. Kérdés – Felelet