Prófétai tiszte, azaz tanítása, (csoda)tettei, bűnnélkülisége
|
2. |
A Fiú munkája
- Milyen tisztségeket tölt be Krisztus, mint a mi Megváltónk?
- Krisztus, mint a mi Megváltónk, a prófétai, főpapi és királyi tisztségeket tölti be, mind a megaláztatás, mind a felmagasztaltatás állapotában. (ApCsel 3,22; Zsid 5,6; Zsolt 2,6)
Westminsteri Kiskáté (1646) 23. Kérdés – felelet
a. Prófétai tiszte, azaz tanítása, (csoda)tettei, bűnnélkülisége
Az egyetlen Krisztusban jelenti ki Isten és adja jóságát, irgalmasságát, kegyelmét, a bűnök bocsánatát, a megigazulást, az üdvösséget és az örök életet; röviden: Őt magát (Jn 3,16; Róm 8,29. 32). Őbenne ad mindent, amit tőlünk a törvényben kíván (Róm 8,2-4), és amit nekünk az evangéliumban ígér (2Kor 5,21). Mivel Krisztus a vége (Róm 10,4) és teljessége mind a törvénynek, mind az evangéliumnak (Róm 1,1-3. 16. 17.). A törvény, mint egy szigorú mester kényszerít Krisztushoz bűneink kijelentése által (Gal 3,24); az evangélium hívogat hozzá az isteni kegyelem kijelentése által (Mt 11,28).
Kelet-Frízlandi Hitvallás (1528) 4. artikulus
Máskülönben nem Krisztus volna az egyedüli és teljes megigazulás és üdvösség; máskülönben Isten adományának és bennünk való munkájának, ami a hit, tökéletlennek kellene lennie az üdvösségre, ami nem lehet, miután egyedül a hithez kapcsolódik az örök élet (Jn 3,15-16; 8,12).
Kelet-Frízlandi Hitvallás (1528) 13. artikulus
L. Térjünk át a második részre!
Gy. Ez így hangzik: Hiszek a Jézus Krisztusban, egyszülött Fiában, mi Urunkban.
L. Mit tartalmaz ez főképpen?
Gy. Hogy Isten Fia megtartónk. Egyúttal megtanít arra is, hogyan váltott Ő meg a haláltól, s hogyan szerezte meg életünket.
L. Mit jelent ez a szó: Jézus?
Gy. Szabadító. E nevet az Úrnak angyal adta Isten parancsára. (Mt 1,21.)
L. S ez ugyebár többet ér, mintha emberektől nyerte volna?
Gy. Mindenesetre. Mert ha Isten így akarja nevezni, akkor bizonyára szabadítónak is kell lennie.
L. Mit jelent a Krisztus név?
Gy. E név fejezi ki még jobban tisztét, mert azt jelenti, hogy Isten kente fel királlyá, főpappá és prófétává.
L. Honnan tudod ezt?
Gy. Mert a Szentírás e három tisztességhez szokta csatolni a felkenést, s e három tisztet gyakorta tulajdonítja is Krisztusnak.
L. Milyen olajjal kente fel?
Gy. Nem oly látható olajjal, aminőt régen királyok, főpapok és próféták felkenésére szoktak használni, hanem valami kiválóbbal: azaz Szentlelke kegyelmével, mely ama külső felkenésnek benső lényege. (Zsolt 45. )
…
L. Mindezzel hát azt akarod mondani, hogy Krisztus neve három tisztet foglal magában, melyeket az Atya a Fiúra azért bízott, hogy azok gyümölcsét és hatását övéire átszármaztassa.
Gy. Igen.
…
L. Miért mondod Krisztust prófétának?
Gy. Azért, mert a világra eljővén, magát az Atya követének s tolmácsának vallotta, éspedig azért, hogy az Atya akaratát teljesen megmagyarázván, véget vessen minden kijelentésnek és prófétálásnak.
L. Érzed ennek valami hasznát?
Gy. Sőt Isten mindez intézkedése csak javunkra szolgál, mert Krisztust csak azért ajándékozta meg e dolgokkal az Atya, hogy velünk közölje, s így mindnyájan merítsünk az ő teljességéből.
L. Magyarázd meg ezt kissé bővebben!
Gy. Krisztus Szentlélekkel volt teljes, megáldatott Isten minden javainak tökéletes bőségével, hogy mindenét kiossza közöttünk, mindannyiunknak azon mérték szerint, amint Isten jónak látta. Így belőle, mint egyedüli forrásból merítjük mindazon lelki javakat, melyek birtokukban vannak.
…
L. Hátra van prófétasága.
Gy. Mivel Isten Fiára bízta a tanítást övéi között, prófétaságának célja, hogy megtanítsa őket az Atya igaz ismeretére, nevelje igazságban s Isten házának tanítványaivá tegye őket.
Kálvin János:
A Genfi Egyház Kátéja (1545)
A hit
- Miért nevezzük Isten Fiát Jézusnak, azaz Üdvözítőnek?
- Azért, mert bűneinkből Ő szabadít meg minket az üdvösségre, és mert semmilyen üdvösség másban nem keresendő, sem nem található.
Heidelbergi Káté (1563): 29. Kérdés – felelet
- Miért nevezzük Őt Krisztusnak, azaz Felkentnek?
- Azért, mert Őt az Atya Isten rendelte és a Szentlélekkel felkente a mi legfőbb prófétánkká és tanítónkká, aki Istennek titkos tanácsát és akaratát a mi váltságunk felől tökéletesen kijelentette; továbbá egyetlenegy főpapunkká, aki minket testének egyetlenegy áldozatával megváltott és az Atya Isten előtt könyörgésével szüntelenül közbenjár érettünk; és örökkévaló királyunkká, aki minket igéjével és Lelkével oltalmaz és megtart
Heidelbergi Káté (1563): 31. Kérdés – felelet
Istensége szerint az Atyával egylényegű, embersége szerint, ugyanő egylényegű velünk, mindenben hasonló hozzánk kivéve a bűnt.
A Khalkédóni Egyetemes Zsinat (451) hitvallása
- Mit tesz az, hogy „fogantaték Szentlélektől, születék szűz Máriától”?
- Azt, hogy Isten örök Fia, aki igaz és örök Isten és az marad, Szűz Máriának testéből és véréből a Szentlélek munkája által valóságos emberi természetet öltött magára avégett, hogy Dávidnak valóságos magva is legyen, aki atyafiaihoz mindenben hasonlatos, kivéve a bűnt.
Heidelbergi Káté (1563): 35. Kérdés –felelet
(Jézus Krisztus a világ egyetlen Megváltója és igaz és várt Messiása.) Mert tanítjuk és hisszük, hogy ez a Jézus Krisztus, a mi Urunk, az emberi nemzetségnek, sőt az egész világnak egyetlen és örök Megváltója, akiben hit által üdvösséget nyertek mindazok, akik a törvény előtt, a törvény alatt és az evangélium alatt üdvözültek és akik még a világ végéig üdvözülni fognak. Mert maga az Úr mondja az evangéliumban: Aki nem az ajtón megy be a juhok aklába, hanem másunnan hág be, tolvaj az és rabló. Én vagyok a juhoknak ajtaja (Jn 10,1.7). Másutt pedig ugyanabban az evangéliumban: Ábrahám látta az én napomat és örült (Jn 8,56). De Péter apostol is kijelenti: Nincsen senkiben másban üdvösség: mert nem is adatott emberek között az ég alatt más név, mely által kellene nekünk megtartatnunk. Hisszük azért, hogy az Úr Jézus Krisztus kegyelme által tartatunk meg, mint a mi atyáink is (ApCsel 4,12; 10,43; 15,11). Mert Pál apostol is ezt mondja: A mi atyáink mindnyájan egy lelki eledelt ettek és mindnyájan egy lelki italt ittak, mert ittak a lelki kősziklából, amely követi vala őket, e kőszikla pedig a Krisztus volt (1Kor 10,3 sk). Jánosnál is ezt olvassuk: Krisztus az a Bárány, aki megöletett e világ alapítása óta (Jel 13,8). Keresztelő János is bizonyságot tett arról, hogy Krisztus az Istennek ama báránya, aki elveszi a világ bűneit (Jn 1,29).
Ezért teljes nyomatékkal valljuk és hirdetjük, hogy Jézus Krisztus a világ egyetlen megváltója és üdvözítője, királya és főpapja, az igaz és várt Messiás, vagyis az a szent és áldott valaki, akit a törvény minden jelképe és a próféták jövendölései előre ábrázoltak és megígértek s akit Isten nekünk megadott és elküldött úgy, hogy senki mást nem kell várnunk többé. Nincs is más hátra, mint hogy mindnyájan minden dicsőséggel Krisztusnak adózzunk, benne higgyünk és egyedül benne nyugodjunk meg, életünknek minden más oltalmát megvetvén és elvetvén. Mert kiestek az Isten kegyelméből és Krisztust maguk számára hiábavalóvá teszik mindazok, akik más valamiben keresik az üdvösséget és nem Krisztusban (Gal 5,4).
(Elfogadjuk a négy első zsinat hitvallásait.) És hogy kevés szóval mindent elmondjunk, ami erre a kérdésre tartozik, mindazt, amit a régiek a mi Urunk, a Jézus Krisztus megtestesülésének titkáról a Szentírásból megállapítottak és a négy első legfőbb és leghíresebb zsinatnak, a niceainak, konstantinápolyinak, efézusinak és chalcedoninak hitvallásaiba és döntéseibe belevettek, boldog Athanasius hitvallásával és minden ezekhez hasonló hitvallással együtt, azt tiszta szívvel hisszük és kényszer nélkül őszintén valljuk. (Szekták.) Elvetünk tehát mindent, ami ezekkel ellenkezik. És ily módon sértetlenül és teljesen megtartjuk a Szentírás-szerinti, egyetemes keresztyén hitet, tudván, hogy az említett hitvallásokban nincs semmi, ami nem egyeznék meg Isten igéjével és nem szolgálna a hit igaz magyarázatára.
II. Helvét Hitvallás (1566): XI. fejezet:
Jézus Krisztus igaz Isten és ember,
a világ egyetlen üdvözítője
- Hogyan tölti be Krisztus a prófétai tisztségét?
- Krisztus a prófétai tisztségét úgy tölti be, hogy Igéje és Lelke által felfedi előttünk Isten akaratát üdvösségünkre nézve. (Jn 1,18; 20,31; 14,26)
Westminsteri Kiskáté (1646) 24. Kérdés – felelet
- Miért nevezték a Közbenjárónkat Jézusnak?
- Azért nevezték a Közbenjárónkat Jézusnak, mert ő szabadítja meg népét bűneiből.
Westminsteri Nagykáté (1648) 41. Kérdés – Felelet
- Miért nevezték a Közbenjárónkat Krisztusnak?
- Azért nevezték a Közbenjárónkat Krisztusnak, mert felettébb felkenettetett Szentlélekkel, valamint minden hatalommal és képességgel teljesen felruházva elkülöníttetett, hogy betöltse egyházának prófétai, főpapi és királyi tisztségét, mind a megaláztatott, mind a felmagasztaltatott állapotában.
Westminsteri Nagykáté (1648) 42. Kérdés – Felelet
- Hogyan gyakorolja Krisztus a prófétai tisztségét?
- Krisztus a prófétai tisztségét úgy gyakorolja, hogy felfedi – minden korban az ő Lelke és Igéje által, és különböző módokon kiszolgáltatva – Isten teljes akaratát az egyháznak mindenben, ami épülésüket és üdvösségüket szolgálja.
Westminsteri Nagykáté (1648) 43. Kérdés – Felelet
